Vízió helyett gazdaságpolitikai helyzetelemzés

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottsága célul tűzte maga elé, hogy szakmai szempontok alapján megvizsgálja a szlovákiai magyarságot érintő gazdasági elképzeléseket és terveket. Így történt ez a Híd párt által az elmúlt év novemberében nyilvánosságra hozott Vízió 2016 című stratégiai dokumentum Gazdaságpolitikával foglalkozó fejezetének esetében is.

A gazdaságpolitikai anyagot vizsgálva rögtön az elején meg kell jegyeznünk, hogy egy nyolc oldalnyi szakmai dokumentumról van szó, s mindez a fejezet felépítését és kidolgozottságát is jól mutatja. Szerzői nem törekedtek a Szlovákia gazdaságát érintő kérdések mélyebb elemzésére, hanem vélhetően a laikus olvasó számára is érthető anyagot szerettek volna készíteni. Ezt a célt sikerült is teljesíteniük, de sokszor sajnos túlzottan általános megállapítások születtek, amelyek nem gyarapítják a gazdasági társadalmat új információkkal, csupán az eddig ismert jobboldali szemléletmód megerősítését szolgálhatják.

A szerzők a dokumentum elején az ország jelenlegi gazdasági helyzetét vázolják fel, de a nyitórészben is inkább csak megállapításokat olvashatunk, miközben kevesebb teret kap a felsorolt jelenségek valós adatokkal, számokkal való igazolása. Az első részre is jellemző, hogy annak írói leginkább ellenzéki nézetből közelítik meg a napjainkban uralkodó gazdasági állapotokat, az országban előállt helyzetet főként a kormány elhibázott döntéseinek sorozataként mutatják be. A kritika sok adatokkal is igazolható állítást tartalmazhatna, de az anyag inkább egyfajta ideológiai álláspontot akar sugallni az olvasónak, miközben azt mélységeiben nem próbálja meg elmagyarázni. Például: „A kormány csak populista intézkedésekre törekszik, noha tudjuk, hogy sok gazdasági reform – bár gyakran fájdalmas és népszerűtlen, mégis – elkerülhetetlen.”

A folytatásban az általános elvek kerülnek felsorolásra, a dokumentum nyitórészében jellemző meghatározások sorozata csak folytatódik. Nem tudjuk meg, hogy a politikai párt víziója valóban mit is tartalmaz magában. Egyre inkább az az érzésük, nem is egy jövőképről van szó, sokkal inkább egy politikai eszmeiséget képviselő csoport helyzetelemzéséről, bizonyos kitörési pontok felvázolásával, amelyből ugyanakkor hiányoznak a részletekbe menő leírások.

A dokumentumban ezután ugyan találunk különböző elképzeléseket a problémák kezelésére, de csak nagyon általános szinten: „Meg kell szüntetni egyes felesleges törvényeket és szabályokat, amelyek csak bonyolítják a vállalkozók életét…” vagy „…alkotmánytörvény szabta kötelezettségként be kellene vezetni, hogy az adóterhek nem növelhetők.”

A továbbiakban az állami szerepvállalás csökkentéséről is szó esik, de a megfogalmazás jellege továbbra sem változik, és mindez szakmai szempontból nem elegendő: „Az állam ne vállalkozzon, hanem teremtsen jó vállalkozási környezetet.”  Az ilyen és hasonló („A privatizáció megállítja az állami vállalatok szétrablását.”) kijelentések ugyan a későbbiekben kibontásra és tárgyalásra kerülnek, de nem olyan formában és igényességgel, amelyet a dokumentum jellege miatt elképzelnénk.

A Vízió 2016-Gazdaságpolitika elnevezésű szakmai anyag végén a Híd által a politikai mindennapokban is sokszor érintett téma, az infrastruktúrafejlesztés kerül előtérbe, s itt kerül először említésre névleg is Szlovákia déli régiója, méghozzá az R7-es és R2-es gyorsforgalmi utak kapcsán. Az említett utak mellett pedig szóba kerül a vasúti vonalak privatizációja, s kerékpárutak fejlesztésének támogatása.

A nyolc oldalas dokumentum viszont egészében nem tesz említést Dél-Szlovákia gazdasági fellendítéséről, pedig a Híd szavazói bázisának legnagyobb része éppen az ország ezen részében él. Ez a legsúlyosabb hiányossága az anyagnak, amelynek elnevezése ugyan jövőképet sejtet, de sokkal inkább kapunk egy gazdasági helyzetjelentést arról, miként látja egy jobboldali párt a kormány gazdaságpolitikáját. A kitörési pontok folyamatos felvázolása inkább egy idealista gondolkodáshoz hasonlít, nincs tekintettel a mindennapi nehézségek gyakorlati kezelésére. Emellett hiányoznak az egyes iparágak fellendülési lehetőségeit felvonultató érvek, a kapcsolattartási és fejlesztési lehetőségekről, a program esetleges regionális vonatkozásairól sem esik szó.

Éppen ezért véleményünk szerint szükség volna a dokumentumban leírtak kiszélesítésére tényadatokkal, valamint a regionális problémák külön pontban történő felvázolására, mert ugyan igaz, hogy nem csak Dél-Szlovákiát érintő dokumentumról van szó, de a párt támogatóinak szempontjából ez a terület is kiemelt figyelmet érdemelne.

a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottsága