A Baross Gábor Tervről beszéltek Somorján
Somorján, a Fórum Intézetben mutatták be március 31-én a Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztését célzó Baross Gábor Tervet a kezdeményezés kidolgozásában részt vállaló szakemberek, köztük a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala keretén belül működÅ‘ gazdasági bizottság szakemberei. A terv a déli régiók hosszú távú gazdasági fellendÃtésének lehetÅ‘ségével foglalkozik, végsÅ‘ formájában áprilisban kerül a nyilvánosság elé. A hétfÅ‘i bemutatón a tervezet egyes vonzatairól, köztük a civil szférára gyakorolt hatásáról esett szó.
A Baross Gábor Terv vázlatát és célkitűzéseit Farkas Iván vázolta fel. Az MKP gazdasági szakértÅ‘je kitért a déli régiók sajátos helyzetére, számosÃtotta a gazdaság és a fejlesztések terén való elmaradást. Rámutatott, hogy a fejletlen infrastruktúra, a gazdasági befektetések támogatása, vagy éppen a mezÅ‘gazdasági beruházások terén milyen módon mutatkozik meg a diszkrimináció, miként kerül hátrányos helyzetbe a leszakadó déli és délkeleti országrész. Elmondása szerint az infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú jelentÅ‘séggel bÃr a jövÅ‘re nézve.
Rajkovics Péter, a gazdasági bizottság vezetÅ‘je a helyi gazdaságfejlesztés és a civil társadalom szerepérÅ‘l ejtett szót. Elmondása szerint a régióban komoly problémát jelent a vállalkozókedv hiánya, melyet külsÅ‘ és belsÅ‘ tényezÅ‘k is akadályoznak – például a finanszÃrozási nehézségek. A civil szféra feladatát abban látja, hogy helyi szinten is alakÃtson és bátorÃtson hasonló, úttörÅ‘ kezdeményezéseket. FelhÃvta a figyelmet arra, hogy a kis megoldások is működnek és gyakran apró lépésekkel kell kezdeni. Kulcsfontosságúnak tartja a külföldön dolgozó szlovákiai magyarok integrációját, valamint tapasztalatainak kihasználását.
Vitárius Lajos a Vállalkozásfejlesztés a régióban nevet kapott elÅ‘adásában a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó statisztikákat ismertette. Rámutatott, hogy az ágazat több, mint félmillió személynek ad munkát, elsÅ‘sorban a kereskedelem és a szolgáltatások területén. Vitárius szerint tanulni kell a magyar példából, s javÃtani a rossz innovációs mutatókon. Horbulák Zsolt a magyar vidék és a magyar járások meghatározására tett kÃsérletet. Statisztikái alapján három nagy területi egységet lehet megkülönböztetni Pozsonyon kÃvül, melyben magyarok élnek, s a keleti régiók vannak a legrosszabb helyzetben több szempontból is – márpedig a gazdaság szerkezetét és struktúráit tekintve Közép-Szlovákia déli részei is a keleti jellegzetességekkel bÃrnak. A nap záró elÅ‘adása Horváth Csaba nevéhez fűzÅ‘dik, aki a környezetiparban és környezetvédelemben rejlÅ‘ lehetÅ‘ségeket boncolgatta. Rámutatott, hogy a zöld energiák és az ehhez kapcsolódó iparágak komoly kiugrási lehetÅ‘séget jelentenek a régió számára, legyen szó a gazdaságról, a környezetvédelemrÅ‘l, vagy az energiatakarékosságról.