Magunk építette biztonság

Magunk építette biztonság

Az előzőekben már szó esett arról, hogyan is kell legalább minimális tartalékot képeznie a háztartásunknak. A havi gazdasági keretek közt gondolkodva tehát megalkotjuk annak feltételeit, hogy legalább valami maradjon a perselyben. Azok számára, akik a kis dugipénzen kívül is tudnak félrerakni, további lehetőségek nyílnak.

A forrásoknak pedig nem kell feltétlenül megtakarításoknak lenniük. Nézzünk egy példát. A hitelek nagy száma miatt rengetegen akadnak, akiket lakáshitelük részletei mellé biztosítást is fizetnek arra az esetre, ha netán elvesztenék munkájukat, s több hónapig nem lennének képesek törleszteni a havi összeget. Ez a tétel gyakran 20 euró felett van, ami egy kis háztartás számára komoly megtakarítás lehetne, ha éppen máshova kerülne. Gondoljunk csak bele, évente 240 euró, amely gyakran egy havi törlesztőösszeget jelent. Tehát ha úgy érezzük, inkább saját magunkban bízunk és nem a banki apróbetűs részek között akarunk majd megoldást találni a nehezebb időkben, akkor alternatív módon is biztosíthatjuk magunkat. Leköthetjük ezeket a forrásokat más pénzpiaci szinten, ahol a saját zsebünkre kamatozik.

Éppen ez a fajta hozzáállás különbözteti meg az egyszerű fogyasztót az intelligens pénzpiaci szereplőtől. A pénzintézetek nem az ellenségeink, de tudni kell őket a saját célunknak megfelelően használni. Egy lakástakarékosság például állami támogatás mellett sok lehetőséget kínál, de a lehetőségek tárháza gazdag.

Azt ajánlom mindenkinek, hogy mielőtt hosszabb lejáratú hitelre adja fejét, látogasson el néhány bankfiókba, olvasson tanácsadó fórumokat a neten vagy éppen pár pénzügyi tanácsadóval is érdemes előtte kávéznia. Egyik sem kerül sokba, csupán az időnket kell rááldozni és látni kezdjük az összetett kép elemeit, amely létfeltétele annak, hogy a pénzünket úgy használjuk fel, ahogy az számunkra a leghatékonyabb.

Rajkovics Péter

Tags: ,