A lakosság korszerkezetének alakulása

A lakosság korszerkezetének alakulása

A lakosság korszerkezetének alakulását a vizsgált térségben elemzésünk során demográfiai mutatószámok segítségével, valamint a lakosság korcsoportok szerinti megoszlásával vizsgáltuk (korfa szerkesztésével). Amennyiben az 1. ábrára (korfa) tekintünk, Dél – Szlovákia vizsgált járásainak nemek szerinti és 5 éves korcsoportonkénti bontását figyelhetjük meg a 2001-es és 2012-es években. A korfa alakja ún. méhkas forma, amely a lakosság elöregedését és fogyását vetíti előre.

1.ábra - Korfa

1. ábra. Dél – Szlovákia lakosságának korfája a 2001-es és 2012-es évben. Forrás: saját szerkesztés a SZKSH Regionális Adatbázisának adatai alapján

Az 1. ábrán a 2001 – es és 2012 – es évek korfáját egymásra helyeztük. Látható, hogy a 30 éven aluli lakosság aránya csökkent a lakosságon belül, s az idősebb korcsoportokba tartozók aránya pedig megnövekedett a lakosságon belül, s ugyanezt láthatjuk a 2. ábrán is, amely a produktív kor előtti (0 – 14 éves kor), produktív korban lévő (15 – 64 éves kor közti) és produktív kor utáni lakosság (65 év felett) szerinti bontásban. A fiatalok aránya alacsony (2001-ben még 18,6 % volt, 2012-ben már csak 15,5 % volt), az idősek aránya pedig növekszik (bő egy évtized alatt 11,8 %-ról 12,9 %-ra nőtt).

2_ábra_Korcsoportok_produktivitás

2. ábra. A vizsgált térség lakosainak száma korcsoportonként 2001-ben és 2012-ben. Forrás: saját szerkesztés a SZKSH Regionális Adatbázisának adatai alapján

Amennnyiben járásonkénti bontásban vizsgálódunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a Szenci járásban a lakosság száma minden korcsoportban nőtt (10-24 éves korcsoportokat kivéve), ami a nagyarányú betelepülésnek köszönhető elsősorban, s ezt láthatjuk a Kassa – vidéki járás korfáján is. A Dunaszerdahelyi, Komáromi, Galántai, Vágsellyei, Érsekújvári, Lévai, Nyitrai, Nagykürtösi, Nagyrőcei, Losonci, Rimaszombati, Rozsnyói, Tőketerebesi és Nagymihályi járások a 2. ábrán is látható vizsgált térség egészére is jellemző formát veszik fel, hasonló jövőképet vetítve előre.

A születéskor várható élettartam mutató esetében megállapítható, hogy Dél-Szlovákia járásaiban az átlagos születéskor várható élettartam a férfiak esetében 2001-ben 67,85 év volt, míg 2012-ben 70,42 év. A nők esetében 2001-ben 76,53 év, míg 2012-ben 78,19 év volt a születéskor várható élettartam. A szlovákiai értéktől a dél-szlovákiai értékek elmaradnak. 2012-ben egy dél-szlovákiai férfi születéskor várható élettartama (70,42 év) 2,05 évvel volt alacsonyabb, míg egy a vizsgált térségben élő nő várható élettartama (78,19 év) 1,36 évvel volt alacsonyabb a szlovákiai mutatószámértéknél! Amennyiben az egyes járásokat is megvizsgáljuk, megállapítható, hogy a Szenci és Nyitrai járásokat kivéve egyetlen dél-szlovákiai járás sem mutat magasabb értéket, mint a szlovákiai születéskor várható élettartam. A legalacsonyabb értékekkel Kelet-Szlovákia járásaiban találkozhatunk. A 3. ábrán pirossal az alacsony születéskor várható élettartammal rendelkező, térségi átlagtól is elmaradó járások kerültek szemléltetésre, nemek szerinti bontásban.

3. ábra - Születéskor várható élettartam

3. ábra Születéskor várható élettartam 2012-ben a vizsgált térség járásaiban, nemek szerinti bontásban. Forrás: saját szerkesztés

A lakosság átlagéletkorát tekintve látható, hogy Dél-Szlovákia járásaiban az átlagéletkor 2001-ben még meghaladta a szlovákiai átlagot, 2011-ben azonban már alatta maradt (ez megfigyelhető a 4. ábrán grafikus formában is). A leginkább, átlagot meghaladó értékeket Nyugat- valamint Közép-Szlovákia vizsgált járásaiban láthatjuk. Egy évtized alatt a lakosság átlagéletkora egyes járásokban 3 évvel is nőtt. Ez a mutató szintén azt az elöregedést mutatja, amit a korfa is szemléltet.

4. ábra - Átlagéletkor

4. ábra. Átlagéletkor (években) a vizsgált térség járásaiban és a szlovákiai értékkel összevetve. Forrás: saját szerkesztés

Az öregedési index megmutatja, hogy hány produktív kor utáni lakos jut 100 produktív kor előtti lakosra. Az öregedési indexben a 60 évnél idősebb férfiak és az 55 évnél idősebb nők számítanak produktív kor utáni lakosnak. Szlovákiában 2011-ben 166,9 produktív kor utáni lakos jutott 100 produktív kor előtti lakosra. 2001-ben ez az érték még csak 96,7 volt! Az elöregedés folyamata e mutató segítségével is szemléltethető. Még rosszabb képet mutat a szlovákiai helyzetnél egyes dél-szlovákiai járások öregedési indexének alakulása. Leginkább az ország nyugati felében élő járások lakosságánál mutatható ki az öregedési index értékében bekövetkező nagymértékű romlás. Ilyen járások például az Érsekújvári valamint a Komáromi járások.

5. ábra - Az öregedési index

5. ábra. Az öregedési index értékének alakulása 2011-ben a vizsgált térségben Forrás: saját szerkesztés

A jövőre vonatkozó prognózisok alapján tovább folytatódik az elöregedés, az átlagéletkor, valamint az öregedési index értékének romlása. Kedvezőbb helyzetben csak a nagyobb természetes szaporulattal rendelkező járások, valamint a pozitív vándorlási szaldóval rendelkező járások számíthatnak (pl. Szenci járás). Negatív jövőkép tárul elénk Nyugat- és Közép – Szlovákia vizsgált járásait szemlélve, ahol a csökkenő népességszám párosul a gyors elöregedéssel (1). E folyamatokra a demográfiai összegző fejezetünkben még visszatérünk majd.

tablazat

Felhasznált források:

(1) Piško, M.: Stred sa vyľudní, populácia porastie na Orave, Spiši a pri Bratislave Interneten elérhető: http://www.sme.sk/c/7028620/stred-sa-vyludni-populacia-porastie-na-orave-spisi-a-pri-bratislave.html – See more at: http://delszlovakia.sk/2014/07/01/a-lakossag-szamanak-alakulasa/#sthash.WTo0S0qZ.dpuf

ŠÚ SR Regionálna Databáza: Obyvateľstvo. Interneten elérhető: http://px-web.statistics.sk/PXWebSlovak/ – See more at: http://delszlovakia.sk/2014/07/01/a-lakossag-szamanak-alakulasa/#sthash.WTo0S0qZ.dpuf