A lakosság nemzetiségi összetétele

A lakosság nemzetiségi összetétele

Helyzetelemzésünk fontos szempontja az itt élő lakosság összetételének nemzetiségi szempontból való vizsgálata, s a nemzetiségi összetétel trendjeinek és várható alakulásának megértése. A lakosság általános megközelítést alkalmazva „sokféleképpen csoportosíthatóként” jellemezhető, s a demográfiai, népességet leíró jellemzők közt a nemzetiségre is egy „csoportosítás alapját képező szempontként” tekinthetünk gazdasági megközelítésmódunk alkalmazása során.

E szemléletmód szempontjából szemlélődve is több különféle szerepkörben tekinthetünk egy-egy itt élő lakosra. Tekinthetünk az itt élő lakosságra, mint fogyasztókra, s egy-egy vállalkozás, mely termékeit/szolgáltatásait értékesíteni kívánja, ilyenkor gondolhat arra, hogy célpiacának kiválasztásakor nemzetiségi alapon is képez majd célcsoportot, vagy esetleg a célpiacát alkotó célcsoportok egy fontos leíró jellemzőjeként. Tekinthetünk úgy is a lakosságra, mint humán-erőforrásra, s ebben az esetben a nemzetiség a háztartások munkaerő-kínálatának egy jellemzője lesz. Tekinthetünk a nemzetiségre pl. egy beruházó szemszögéből, mint politikai kockázati tényezőre is (lásd pl. a nemzetiségek közti összetűzések valószínűsége).

Szlovákiában 2001-ben a lakosság 85,77%-a vallotta magát a népszámlálás során szlovák nemzetiségűnek, 9,66%-a magyarnak. Roma, cseh, morva és sziléziai, ruszin, ukrán, német, lengyel valamint további nemzetiségek képviselői és nem ismert nemzetiségű személyek éltek még Szlovákiában, viszont e csoportok közül egyik aránya sem érte el a 2%-ot. A vizsgált járásokban a szlovákság aránya 62,81%, a magyarok aránya pedig 33,03% volt 2001-ben. A roma nemzetiségű lakosok aránya az országos arányt meghaladó értéket mutatott (2,27%) a vizsgált térségben.

 

1. táblázat. A lakosság sszáma és megoszlása nemeztiség alapján 2001-ben és 2011-ben Szlovákiában 
és a vizsgált térségben

tablazat

A 2011-es népszámlálás során a helyzetkép korántsem pontos, mivel a népszámlálás kommunikációs folyamatának következményeképpen nagymértékben megnövekedett azoknak az aránya, akiknek a nemzetisége ismeretlen (7%), az adatok így fenntartásokkal kezelendőek mind Szlovákia, mind a vizsgált térség esetében. Az adattárban megtalálható táblázat szemlélteti, hogy a magyarság aránya csak a Dunaszerdahelyi járásban és a Komáromi járásban haladja meg az 50%-ot. Nyugat-Szlovákiában a két említett járáson kívül 10-40% közt van a magyarok aránya (a Nyitrai járásban 10%-nál alacsonyabb a magyarok aránya, Közép-Szlovákia vizsgált járásaiban 20-40% közt, míg Kelet-Szlovákia járásaiban 10-30% közt van a magyarok aránya. A helyzetet és trendeket a magyarság szempontjából legpontosabban Gyurgyík László szociológus-demográfus foglalta össze a legjobban, s megállapításaiból az alábbiakat szűrhetjük le (1)

  • az ismeretlenek közt jelentős számban találhatóak magyar nemzetiségű lakosok,
  • minél nagyobb egy településen a magyarok aránya, a fogyás mértéke annál alacsonyabb,
  • minden település egyfajta végvárnak tekinthető, lokális szinten jelentkezik egyfajta kritikus határ, melyen túl az intézményrendszer fenntarthatatlanná válik és elindul az önfeladás is,
  • statisztikákkal ellentétben kb. 400 000 roma él Szlovákiában (kb. 70000 magyar kötődésű), szemben azzal a kb. 100000-el, akik annak vallották magukat,
  • az ismeretlenek számának alakulásához a lakosság mobilitásának növekedése is hozzájárult.

lakossagkep

1. ábra. A magyar nemzetiségű lakosság aránya 2011-ben Szlovákia településein.

Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet

A nemzetiségi helyzet és kérdéskör szempontjából a vizualizált népszámlálási adatok áttekintése is sokatmondóak (2). Az 1. ábrán látható, hogy mely településeken éltek a legnagyobb arányban magyar nemzetiségű lakosok, ugyanitt azonban – hasonló grafikus kivitelezéssel készült térképek a többi nemzetiséggel kapcsolatosan is és nemcsak a 2011-es évre vonatkozóan, hanem a változásokat is szemléltetve, melyek az utóbbi évtizedben végbementek. Látható, hogy a magyarság nem egy egységes tömbben él, hanem Pozsony és Kassa városokban, elnyúltan egy változó szélességű sávban a déli országhatár mentén, a Zoboralja településein továbbá a Bodrogköz és Ung-vidék magyar ajkú lakossága egy különálló tömbben él az ország délkeleti szegletében.

A roma nemzetiséghez tartozó lakosokkal, s életmódjukkal kapcsolatos településszintű adatok a Roma Közösség Atlaszában érhetőek el. Érdekességképpen elmondható, hogy Szlovákiában mintegy 402 ezer roma lakost valószínűsít az atlasz, majdnem felük a többi lakossal vegyesen él, 13%-uk koncentrálódva a települések közepén, 24%-uk koncentrálódva a települések peremein, 17%-uk pedig szegregáltan. A vizsgált térség viszonylatában elmondható, hogy Közép- és Kelet-Szlovákia vizsgált járásaiban élnek nagyobb számban és arányban romák. (3)

Felhasznált források:

1) Mózes, Sz.: Nem a legpesszimistább előrejelzések jöttek be. Interneten elérhető:http://ujszo.com/online/kozelet/2012/08/20/nem-a-legpesszimistabb-elorejelzesek-jottek-be

2) Szlovákiai Magyarok Kerekasztala: Vizualizálták a népszámlálási adatokat. Interneten elérhető: http://www.kerekasztal.org/2012/07/vizualizaltak-a-nepszamlalasi-adatokat/

3) Atlas rómskych komunít 2013. Interneten elérhető: http://www.minv.sk/?atlas_2013&subor=180024