A házasságkötések és válások számának alakulása a vizsgált térségben

A házasságkötések és válások számának alakulása a vizsgált térségben

Az 1. táblázatból látható, hogy míg 2001-ben az összes Szlovákiában megkötött házasság több, mint 26%-a a vizsgált térségben kötődött, addig 2012-ben ez az érték már csak 24% körül mozgott. 2012-ben a legmagasabb értékek az 1000 produktív lakosra vetített mutató tekintetében a Szenci, valamint a Kassa-vidéki járásban mutatkoztak (8-9 körüli érték), itt a legmagasabb a házasságkötési kedv, míg a legalacsonyabb értékek a Rozsnyói ill. Nagyrőcei járásban mutatkoztak (5 alatti érték).

hazta01

A mutató tekintetében 2012-ben a dél-szlovákiai érték 6,13 volt, ami elmarad az országos értéktől. 2001-hez viszonyítva a Szenci és a Kassa-vidéki járást leszámítva nem történtek jelentősebb változások, összegezve viszont a házasságkötési kedv visszaesése tapasztalható a produktív lakosság körében. A válság időszaka óta Dél-Szlovákia járásaiban a házasságkötési kedv lecsökkent, az éves átlagos házasságkötések számát tekintve a 2001-2012-es év átlagértékétől elmaradó számú házasság köttetett meg.

hazta02

A vizsgált időszakba éves átlagban 3385 válás történik, ez az országos érték 29,4%-át teszi ki átlagosan, amely értékben változás az utóbbi időszakban jelentős változás nem történt. A térségben a legtöbb válás 2008-2009-ben, a gazdasági válság időszakában volt. Elmondható továbbá, A vizsgált térséget tekintve elmondható, hogy az 1000 produktív korban lévő személyre vetített válások száma magasabb, mint az országos érték és ez a legtöbb járást tekintve is így volt 2012-ben, valamint az időszak adatai alapján számolt átlagos értékek esetében is. Megfigyelhető továbbá, hogy ez az állítás legfőképp Nyugat- és Közép-Szlovákia járásaira érvényes a leginkább, vagyis itt találjuk a legmagasabb mutatóértékeket a térségen belül. A legmagasabb értéket a házasságkötések ugyanezen mutatójához hasonlóan szintén a Szenci járás mutatja. A mutató értéke leginkább a Rozsnyói és Losonci járásokban csökkent le a 2001-es évhez viszonyítva.

hazta03

A vizsgált térségben 2001-ben 2,17 házasságkötés jutott egy válásra, 2012-ben viszont már csak 1,97 volt ez az érték. Az országos szinten tapasztalható értéktől elmarad mind a 2001-es, mind a 2012-es érték. Ugyanígy megvizsgálhatjuk az átlagos értékeket is a házasságkötések és válások számát illetően, s szintén elmaradást az országos értékhez képest. Az átlagos házasságkötés/válás mutató tekintetében a legkedvezőbb értékeket a Kassa-vidéki járás (3,03), a Tőketerebesi járás (2,44), valamint a Nagymihályi járás (2,24) mutatják, a többi járásban az országos átlagos értéktől elmaradó számértékeket láthatunk.

A házasságkötésekkel és válásokkal kapcsolatos statisztikai kimutatásokból (1) és további a témával kapcsolatos beszámolókból (2) több érdekes folyamat is kiszűrhető. Megfigyelhető, hogy egyre magasabb az az életkor, amikor a felek úgy döntenek, hogy összeházasodnak, s ebből (is) kifolyólag az az életkor is egyre magasabb, amikor a felek úgy döntenek, hogy elválnak (bár ez az életkor már megállapodni látszik). Egyre több az olyan válás, ahol nincs kiskorú gyermek (vagy fiatal gyermektelenek az elválók, vagy olyanok, akik gyermekei már felnőttek, s ez utóbbi jelenség korábban kevésbé volt megfigyelhető). A házasságból gyakrabban a férfi lép ki, fiatalabb partnert keresve. A válások leggyakoribb oka a nézet- és életfelfogásbeli különbség, a hűtlenség és az alkoholizmus voltak. A házasságkötések számának alakulását az is befolyásolja, hogy változóban van az értékrend is, s ma már nem elvárt, hogy egy gyermek házasságon belül szülessen meg. Összefoglalva elmondható, hogy a vizsgált térség az összesített adatokat szemlélve mind a házasságkötések számát és származtatott mutatóit tekintve, mind a válások számának alakulását és származtatott mutatóit tekintve is elmarad, továbbá a házasságkötések számának válások számához viszonyított értékeit tekintve is elmarad az országos értékekhez viszonyítva. A gazdasági válság okozta negatív hatások megnehezítették a családalapítást, valamint a már meglévő családok mindennapjait is, ami e mutatókban is tükröződik. A vizsgált térségen belül ugyanakkor regionális eltérésnek lehetünk tanúi, a térség Kelet-Szlovákiában található legkeletibb járásaiban (Kassa-vidéki, Tőketerebesi, Nagymihályi járások) az országos átlagnál is jobb értékeket láthatunk, elsősorban a vallásosabb lakosságnak köszönhetően. A témával a későbbiekben még részletesebben is foglalkozunk majd.

Felhasznált források:

(1) Štatistický Úrad Slovenskej Republiky: Pohyb obyvateľstva Slovenska. Interneten elérhető: http://www.infostat.sk/vdc/prd/charts.htm

(2) Sándor, R.: Kevés a házasság, sok a válás Szlovákiában. Interneten elérhető: http://ujszo.com/napilap/kozelet/2010/12/17/keves-a-hazassag-sok-a-valas-szlovakiaban (2010. december 17.)

(3) Regionálna databáza, Štatistický Úrad Slovenskej Republiky. Interneten elérhető: http://px-web.statistics.sk/PXWebSlovak/