Bevezetés az infrastruktúra kérdéskörébe

Bevezetés az infrastruktúra kérdéskörébe

A gazdasági kérdéskör egyik kulcsterülete a meglévő infrastruktúra, hiszen az infrastruktúra jelenti azokat a kapcsolódási lehetőségeket a gazdaság alanyai közt, melyeken az anyagi és az információs folyamatok bonyolódhatnak. Az emberi test felépítésével összehasonlítva ott ugyanezt az áramlást a főbb szervek közt az érhálózat, valamint az idegrendszer különböző csatornái bonyolítják. Minőségük befolyásolja az egyén egészségét, jólétét. Ha ezek a csatornák szűkek, rossz állapotban vannak vagy teljesen hiányoznak, akkor anyagi és egyéb típusú áramlások nehezebben mehetnek végbe, az adott egyén egyes feladatok elvégzésére nehezebben lesz képes, mint egészséges társai, esetlegesen magasabb kockázatokkal lesz képes azok elvégzésére.

infra

A gazdaságban ugyanezeket a csatornákat a közúti, vasúti, folyami, légi, valamint csővezetékes szállítási (energiaelosztásra szolgáló infrastruktúra) módok jelentik, az infrastruktúrához sorolható továbbá a kommunikációs és távközlési csatornák megléte, melyeken keresztül az információáramlás bonyolódhat a gazdasági alanyok közt, de említést kell tennünk a települési infrastruktúra fogalmáról is, amely az alap-, közép- és felsőfokú lakossági ellátáshoz szükséges infrastruktúra elemek gyűjtőfogalmaként értelmezhető. Ha ezek az elemek hiányoznak, rossz minőségűek, az igényekhez mérten alacsony kapacitásúak, akkor az adott térség más térségekkel összehasonlításban kevésbé (lassabban, költségesebben stb.) lesz képes bizonyos feladatok ellátására, vagy magasabb kockázati szinten lesznek elvégezhetőek ugyanazok a feladatok. S ez komoly versenyelőnyt, vagy –hátrányt jelenthet egy-egy térség számára gazdasági szempontból.

Vizsgálatunkban elsősorban a közlekedési és szállításhoz szükséges infrastruktúrával foglalkozunk. Közép-Európában a közlekedés gerincét az ún. Páneurópai közlekedési folyosók (1.ábra) képezik. Ez a hálózat a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T hálózat) kiterjesztéseképpen került kialakításra és az anyagi áramlások és a személyszállítás hatékony megvalósítását szolgálja. A vizsgált térség határán húzódik a VII. sz. Páneurópai folyosó, amely nem más, mint a Duna folyó, amely a Nyugat-Szlovákiához tartozó járásokat érinti elsősorban (Komáromi, Érsekújvári, Dunaszerdahelyi járások). A vizsgált térség szintén nyugati részén keresztül a IV. sz. Páneurópai folyosó, amelynek jelentősége a vasúti közlekedésben van, fő útvonalként jelenik meg az európai közlekedési hálózatban; a Drezda/Nürnberg – Prága – Pozsony/Bécs – Budapest – Arad – (Constanta, Szófia, Isztanbul leágazások) összeköttetést biztosításában van szerepe a Pozsony – Érsekújvár – Párkány szakasznak. A fő közúti útvonalak egyelőre elkerülik a vizsgált járásokat. Az V. sz. Páneurópai folyosó a Szenci járáson keresztül húzódik, továbbá a kelet-szlovákiai járásokat érinti, a D1-es autópálya tervezett nyomvonala ennek részét képezi, így a Kassa-vidéki valamint a Nagymihályi járások számára fontos a hálózat e szakaszának mihamarabbi kiépülése.

Anyagaink taglalják majd sorrendben a közúti, vasúti, folyami és légi közlekedés valamint a csővezetékes szállítás jellemzőit a vizsgált térségre vonatkozóan, járási szintű bontást alkalmazva.