Kampány előtti nagytakarítás I. – A munkanélküliség rejtélye

Kampány előtti nagytakarítás I. – A munkanélküliség rejtélye

Szociális csomagok és focipályák, a szlovák kormány bő fél évvel a választások előtt mindent megtesz azért, hogy a választók pozitívan emlékezzenek a működésére és márciusban ennek szavazatukkal is hangot adjanak. Más kérdés, vajon sikerült-e tényleg változásokat elérnie a Fico-kormányzatnak a gazdaság területén.

Elsőként sorozatunkban a Szlovákia legsúlyosabbnak problémájának tartott munkanélküliség kérdését világítjuk meg. A statisztikai adatok azt mutatják, rendkívüli előrelépés tapasztalható az elmúlt években, mivel a munkanélküliségi ráta 2013 eleje óta csökken. Ján Richter munkaügyi miniszter emögött tárcája és a kormány által végrehajtott intézkedések sikerét kívánja látni, az elemzők ugyanakkor sokkal óvatosabbak.

Valóban érzékelhető, hogy a szociális intézkedések hatására vállalkozások vettek fel munkakeresőket, de egyúttal az is látható, a hivatalok mindent megtettek az adatok kedvező alakulása érdekében. Ezalatt nem számmisztikát értek, sokkal inkább olyan támogatási kezdeményezéseket, amelyek hosszabb távon nem fognak eredményt produkálni.
Az OECD elemzése például rámutatott, csak hat országnak van százalékos arányban több olyan 15 és 29 év közötti fiatalja, aki nem jár iskolába, nem dolgozik és különféle kurzusokon sem képzi magát. Szlovákiában az arányuk 18,2 százalék, az átlag a nemzetközi szervezet szerint 14 százalék. A probléma ugyanakkor nem a fiatalokból ered, sokkal inkább a hazai munkapiacon uralkodó viszonyokból. Annak ellenére, hogy a kormányzat igyekszik deklarálni, a legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező régiókban is csökken az arányuk, még mindig óriási különbségek vannak az országban. Nem meglepő módon, a déli járások továbbra is az élen járnak a statisztikákban.

A gondok persze ott kezdődnek, hogy a hosszabb ideje munkanélkülieket nem tudja a rendszer visszatolni a munkapiacra és mivel elsősorban alacsonyabb végzettséggel rendelkező polgárokról van szó, így a nehézségek csak fokozódnak. Ehhez társul, hogy Szlovákiában még mindig van egy réteg, amely nem hajlandó a munka után költözni, így aztán összeáll egy olyan problémaháló, melyet évek óta képtelenek a kormányok szétszakítani.

CK5x2ZiUkAARGyP

Azt ugyanis csupán kampánycélokra lehet használni, hogy júliusban 11,46 százalék volt a munkanélküliek aránya és ez 1,21 százalékpontos évközi csökkenést jelent. Azon lakosok, akik továbbra is állástalanok még nem fognak örömködni azon, hogy Fico alakulata ilyen jól teljesít. A Postabank első negyedévet boncolgató elemzéséből például kiderült, hogy a teljes munkanélküliekből csaknem 61 százalékot tesznek ki azok, akik már több mint egy éve nem dolgoznak. A laikus számára is egyértelmű, éppen nekik a legnehezebb munkát találniuk, mert általában nem megfelelő képzettséggel rendelkeznek és legtöbbször pont azon régiókban laknak, ahol egyébként is nehéz munkát találni.

A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a munkanélküliek 80 százaléka legalább egyszer már dolgozott, tehát rendelkezik valamilyen gyakorlattal. Azok között, akik már korábban dolgoztak és most munkanélküliek, kevés az egyetemi diplomával rendelkező, természetesen az alacsonyabb iskolai végzettségűek száma növekszik.
Az elemzés rámutat arra is, a munkát keresők 85 százaléka ismerősök és rokonok segítségével keres munkát, figyelik a portálokat és emellett jócskán akadnak olyanok is, akik a munkaügyi hivatal segítségét is igénybe veszik.

Mindezen tényekből egyértelmű, hogy az első határozott lépés a regionális különbségek leküzdésének kell lennie, mert míg az átképzés az oktatási rendszerből indul ki és évekig tart, addig különféle helyi ösztönzők segítségével a befektetések átcsoportosítása járhatóbb út. Annak ellenére, hogy az ilyen támogatás a kormány választások előtti decemberi csomagjában várható, ez inkább kommunikációs fegyvernek minősíthető, mint valós lépésnek.

Más kérdés, hogy az ellenzék részéről is megjelent az igény, hogy politikai intézkedéseket is tegyenek a regionális különbségek leküzdése érdekében. A megvalósítás persze jelenleg még távlatokban, hiszen attól függően, hogy milyen módon valósulna meg a magas munkanélküliséggel rendelkező járások támogatása, mennyire képesek vállalkozói tőkeberuházásokat ösztönözni. Az infrastruktúrafejlesztés hiányában ugyanis külföldi nagyvállalatok nem fog Rozsnyóra vagy Rőcére települni, éppen ezért első körben a helyi tőkés csoportok számára kellene saját régiójukban lehetőséget teremteni.

Mindezekből is egyértelmű, eddig inkább kozmetikázás volt a cél és a valódi problémamegoldás feltehetően annak esetleges kockázatai miatt továbbra is csak halogatott. Ennek eredménye, hogy ugyan csökken a munkanélküliek száma, de nem sikerül hosszabb távon is tartható javulást elérni, amely nem csupán támogatási programok mentén működik, hanem átfogó lehetőséget kínál a szlovák munkapiac számára.

Rajkovics Péter,
a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottságának koordinátora