Ahogy az a gondolkodásunk keretrendszerében is lefektettük, nem a gazdasági alrendszer működéséért létezik a társadalom, hanem a társadalom működését kell szolgálnia a gazdasági alrendszernek. Az emberbe – a többi más élőlényhez hasonlóan - genetikailag kódolva van a túlélés ösztöne, valamint génjeinek továbbörökítése. Egy társadalom írott és íratlan szabályai, normái, intézményei, valamint a társadalmon belül zajló Continue Reading...

Az első mutatószám, melyet megvizsgáltunk, a lakosság számának változásával foglalkozott. 2013-ban a vizsgált 16 járásban Szlovákia lakosságának 27,77 % - a élt. A lakosság száma 2001 és 2013 közt a vizsgált térségben összességében nézve növekedett, megfigyelhető azonban, hogy ez a növekedés elsősorban három járás (Szenci járás, Dunaszerdahelyi járás, Kassa-vidék járás) lakosságszámában bekövetkezett bővülésének köszönhető. A főváros Continue Reading...

A lakosság korszerkezetének alakulását a vizsgált térségben elemzésünk során demográfiai mutatószámok segítségével, valamint a lakosság korcsoportok szerinti megoszlásával vizsgáltuk (korfa szerkesztésével). Amennyiben az 1. ábrára (korfa) tekintünk, Dél – Szlovákia vizsgált járásainak nemek szerinti és 5 éves korcsoportonkénti bontását figyelhetjük meg a 2001-es és 2012-es években. A korfa alakja ún. méhkas forma, amely a lakosság Continue Reading...

Egy adott térség gazdasági alrendszerének működését több tényező mellett (ilyenek lehetnek például a térség természeti adottságai, közigazgatási rendszer vagy történelmi események) a településszerkezet is befolyásolja, s e tényezők is kölcsönhatásban állnak egymással. E fejezet célja a népesség koncentrációjának leírása a vizsgált térségen belül. A témakör szélességéből kifolyólag több fejezetben is találkozhatunk majd még az ehhez Continue Reading...

Helyzetelemzésünk fontos szempontja az itt élő lakosság összetételének nemzetiségi szempontból való vizsgálata, s a nemzetiségi összetétel trendjeinek és várható alakulásának megértése. A lakosság általános megközelítést alkalmazva „sokféleképpen csoportosíthatóként” jellemezhető, s a demográfiai, népességet leíró jellemzők közt a nemzetiségre is egy „csoportosítás alapját képező szempontként” tekinthetünk gazdasági megközelítésmódunk alkalmazása során. Continue Reading...

Az 1. táblázatból látható, hogy míg 2001-ben az összes Szlovákiában megkötött házasság több, mint 26%-a a vizsgált térségben kötődött, addig 2012-ben ez az érték már csak 24% körül mozgott. 2012-ben a legmagasabb értékek az 1000 produktív lakosra vetített mutató tekintetében a Szenci, valamint a Kassa-vidéki járásban mutatkoztak (8-9 körüli érték), itt a legmagasabb a házasságkötési kedv, míg a legalacsonyabb értékek a Rozsnyói ill. Continue Reading...

E fejezet célja a megismert részterületekből levonható tények összefoglalása. A vizsgált járások és így a térség öt főbb, általánosítható területre osztható fel - ezeket az 1. ábra szemlélteti -, s az alábbiak alapján határolhatóak le, megjegyzendő viszont, hogy sok tekintetben nem homogén, hanem heterogén jellemzőkkel bírnak az egyes övezeteket alkotó járások és az e járások Continue Reading...